A szövet tulajdonságainak helyes elemzése és azonosítása, valamint azok megfelelő alkalmazása a ruházati tervezésben alapvető tudás, amelyet minden tervezőnek el kell sajátítania. Ellenkező esetben a szövet helytelen azonosítása problémákhoz vezethet a teljes ruha tervezése, gyártása, viselése vagy mosása során. A ruházati anyagok azonosítása magában foglalja az alapanyagok, a megjelenési jellemzők és a megjelenés minőségének azonosítását. A szövetek megfigyeléséhez és azonosításához nemcsak látás, hanem hallás, tapintás, sőt szaglás is szükséges. Például a vizuális megfigyelés magában foglalja a szövet csillogásának, festésének, felületi érdességének, valamint szövésének, textúrájának és szálainak megjelenési jellemzőit. A tiszta pamutszövetnek közös a fénye, kevésbé kifinomult megjelenésű, és még pamutcsomókat vagy szennyeződéseket is tartalmazhat. A gyapjú és poliészter keverékek fényesebben csillognak, csillogó hatásúak, és kissé merevebb, puhaság nélkül készülnek, ami a poliésztertartalom növekedésével egyre hangsúlyosabbá válik. Nincs puha, rugalmas tapintásuk, ropogósak, simák és egyenletesek. A tapintható megfigyelés lehetővé teszi az anyag és a szálak puhaságának, simaságának, textúrájának, rugalmasságának és hőmérsékletének érzékelését. A szálakon belüli fonalak szilárdságának és nyúlásának mérésére kézzel is lehet mérni.
A különböző szövetek eltérő tulajdonságokkal rendelkeznek, mint például a légáteresztő képesség, a nedvszívó képesség és a hőtartás. Például a pamutszövetek jó légáteresztő képességgel és nedvszívó képességgel rendelkeznek, kényelmes viseletet biztosítanak, és jó a hőtartásuk, így ideális szövetként szolgálnak gyermekruházathoz. Az anyag kiválasztásakor ellenőrizni kell annak légáteresztő képességét, hőtartását, nedvességelnyelő képességét és statikus elektromosság tulajdonságait, majd figyelembe kell venni az anyag ropogósságát, súlyát, puhaságát és burkolatát, hogy meghatározzuk, milyen formára és stílusra alkalmas.
